A mai bejegyzésben is általános táplálkozási alapelvekről lesz szó kicsit más keretek között. Ezúttal Kiss Melinda, Kindl Gábor felesége osztja meg személyes élményét kisfiuk születése utáni táplálkozással kapcsolatosan. Arról, hogy milyen szempontok alapján állította össze az étrendjét akkor közvetlen szülés után és most 2,5 évvel később. Eláruljuk, hogy nincs különbség az alapelveket illetően így mindenki számára érdekes lehet az írás.
Sportolás mellett is sokáig tudtam szoptatni, Kolos 13 hónapos koráig. Augusztusban, merészet gondolva az októberi szülés után, még egy futóverseny is belefért. Az anyatej megtartása szempontjából fontos volt, hogy mértékkel és mértékletesen mozogjak. Ugyanezt az elvet folytattam a táplálkozás során is. A szoptatás körülbelül +500 kilokalória energiafelhasználást jelent naponta. Ez már önmagában tetemes mennyiség figyelembe véve a napi alap-energiafelhasználást, ami kb. 2000 kilokalória, plusz, ha még sportolunk is, az + 300-400 kilokalória/edzés. Összeadva majdnem 3000 kcal felhasználásáról van szó naponta. Fontosnak tartottam ennek a megemelkedett kalóriamennyiségnek a változatos, minőségi pótlását. A 80-20% százalékos arányt tartottam szem előtt miszerint 80%-ban odafigyeltem, hogy mit eszek, 20%-ban pedig engedtem a csábításnak, ami az én esetemben leginkább az édességet jelentette. Igyekeztem odafigyelni a három legfontosabb energiát adó tápanyag a fehérjék, zsírok és a szénhidrátok fogyasztásának megfelelő arányára. Innentől érkeznek azok az információk amelyek általánosan mindenkire igazak de talán egy szoptatós anyukának még inkább oda kell rá figyelni. Első körben a zsírokról néhány szó és ezek már nagy részben Gábor gondolatai melyek talán már ismerősen csengenek korábbi előadásairól.
Az energiát adó tápanyagok közül a zsírok horrorfilmek főszereplői lehetnének, annyira ijesztő a tény, hogy a grammonkénti 9.2 kcal energiatartalom bizony a duplája a szénhidrátok vagy a fehérjék energiatartalmának. Egy ”ironman” távú triatlonverseny teljesítéséhez még egy kilogramm zsír által tartalmazott energiára sincs szükségünk! Élettani szerepük mégsem elhanyagolható. A szervezet védelmezői: a szervek struktúrájának kialakítói; hőszigetelők, és ilyen módon a hőszabályozásban játszanak fontos szerepet; sejthártya alkotók. A többszörösen telítetlen zsírsavak elő-anyagai a szöveti hormonoknak, amelyek szabályozzák a véralvadást, a gyomornedv elválasztást. Többszörösen telítetlen zsírsavak közül a linolsav és a linolénsav esszenciálisak, az emberi szervezet nem tudja előállítani őket! A zsírban oldódó vitaminok „hordozói” . Soha, de soha nem veszek csökkentett zsírtartalmú tejterméket, a fenti okból kifolyólag, hiszen az A,D,E,K vitaminok hasznosulásához meg kell teremteni a megfelelő környezetet. A joghurtok esetében pedig a csökkentett energiatartalom vagy zsírszegény felirat mögött óriási cukormennyiség lakozik. Egy csökkentett zsírtartalmú joghurt a normál joghurt cukortartalmának többszörösét is tartalmazhatja. Általában kerülöm a túlzottan zsíros ételeket, zsírban tocsogó húsokat, fánkokat, lángosokat stb., de a müzlit, zabpelyhet, zabkását a 3,5 vagy 2,8%-os zsírtartalommal bíró tejjel készítem, joghurtokból pedig igyekszem a csökkentett cukortartalommal (nem zsír- és energia szegény!) bíró termékeket vásárolni.
Nem vásárolok margarint és egyéb korábban egészségesnek nyilvánított vajhelyettesítő termékeket, hanem rendes magas zsírtartalommal bíró minőségi vajat választok és bátran fogyasztom. A zsírok tehát alapvető és fontos részei a táplálkozásunknak, de nem mindegy, hogy milyen mennyiségben és milyen formában tartalmazza étrendünk. Változatosság és mértékletesség a két alapelv melyet mindig szem előtt tartok.
Következő részben a fehérjéket és azok szerepét járjuk körbe.
Táplálkozási tanácsért fordulj hozzánk bizalommal, az i:am/szeretem az életem FB oldalán tudod felvenni velünk a kapcsolatot.
i:am/szeretem az életem