A 2021-ES LA VUELTA KÖZVETÍTÉS HIVATALOS TÁMOGATÓJA

RÓLUNK

KINDL GÁBOR

Gábor bajnokként sem volt soha teljesen profi, pedig a korosztályos eredményeket is figyelembe véve minden távon volt magyar bajnok triatlonban. Felnőttként 1989-ben rövidtávon, 1991-ben duatlonban, és 1992-ben Ironman-en. Egyébként 2012-ig ő volt a világ egyetlen 100%-os Ironman-e – ami persze azért igaz, mert addig egyetlen ilyen távú versenyen indult, amit meg is nyert! Nagyon jó adottságait persze örökölte, de a legmeghatározóbbnak az általános iskolában szerzett alapokat tekinti.

– A sportpályafutásom az általános iskolába nyúlik vissza. Aput leküldte anyu, hogy írasson be a 4. számú általános iskolába, mert az volt a legközelebb hozzánk. Apu beállt a sorba, de közben meghallotta, hogy van egy sporttagozatos iskola is – a 7. számú –, hát ő átballagott oda és ott íratott be. Ennek a döntésének nagyon sokat köszönhetek, mert ott remek, mindenre kiterjedő atletikus alapképzést kaptunk. Minden nap testnevelésóra, hetente kétszer duplaórával, délutánonként kötelező sportkör vagy edzés. Ez elég intenzív volt, de mindebből alig vettünk észre valamit, annyira játékosan tartották kitűnő tanáraink. Nem hajtottak szét minket, én gyerekkoromban nem is nyertem versenyt, általában a középmezőnyben végeztem. Nagyon jó osztályunk volt, és már akkor is kiderült, hogy egyéni sportban is milyen fontos a közösség ereje. Bernácz István és Ertl János tanár uraknak nagyon sokat köszönhetek, hogy az egész sportkarrierem megúsztam sérülések nélkül, ez az ő érdemük. A középiskola először igen nagy csapásnak tűnt a sportra nézve, szinte elosztották tízzel az edzések számát. Ám akkor indult az olimpiai ötpróba akció, és Lukonics Gábor barátom erre csábított el. A triatlonos pályafutásomhoz is ez adta a lökést.

1986-ban a Veszprém Triatlonon debütáltam, amikor is összekeveredett sorrendben kellett teljesíteni a távokat: kerékpár, futás és úszás volt a sorrend. Az orvosoknak sok dolguk volt, ahogy a káliumot osztogatták a parton görcsökben fetrengő triatlonistáknak. 2000 méter úszás volt 25 méteres medencében. Ezt sem felejtem el soha, ekkor még elsősorban atletizáltam Ajkán, egy remek kis csapatban egy kitűnő edző, Sövegjártó Attila irányításával.

Ha valaki negyedórát javít a maratonon egy év alatt, az nagyon jó eredménynek számít, ám ha hozzávesszük, hogy három órán belüli célidős teljesítményről van szó, az már egyenesen bravúros! Egy amatőrnél jónak mondható négyórás időnél negyedóra javulás kb. 6%-os gyorsulást jelent, addig Kindl Gábor a 2006. évi 2:48:45-ös eredményéhez képest a 2007. évi 2:35:29 idővel közel 8%-os javulást ért elcsalád és munka mellett! Pedig az egykori triatlon országos bajnok saját bevallása szerint nem is edzett többet, csak sokkal hatékonyabban. 

Kindl Gábor a Veszprém Vegyipari Egyetemen próbálkozott továbbtanulni, ahová fel is vették, de rájött, nem ez az álma, inkább Pesten, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatta tanulmányait.

– Én igazán profi sohasem voltam, tudtam, mennyit kockáztat, aki csak a sportra teszi fel az életét. 1990-ben volt egy súlyos autóbalesetünk, akkor kiesett egy évem. Én a fejem vágtam be. Ez arra is rádöbbentett, hogy érdemes viselni a kerékpáros bukót még a sarki közértig is, mert az ember keze-lába begyógyul, de én például úgy beütöttem a fejem, hogy hetekig egyenesen sem tudtam menni. Jó pár hónap kellett, mire össze tudtam szedni magam. Ijesztő volt, hogy az ideggyógyász azt mondta, hogy két évig ne mondjam, hogy jól vagyok, csak utána, ha nem marad vissza semmi!

Folyamatosan volt gondom a derekammal, ami születési rendellenesség lehet, de nem ezért, hanem inkább egzisztenciális gondok miatt hagytam abba a triatlont. Baranyai Laci a Budai XI-ben az adott lehetőségek mellett remek körülményeket teremtett 1989-92 között, de egyszer csak elfogytak a szponzorok. Akkor jött jól, hogy nem voltam soha igazán profi és tanultam. A közgazdaságtan meg különben is érdekelt. A pénzügynek is megvannak a maga törvényszerűségei, mint ahogy a táplálkozásnak és az élettannak is. Szeretem ezeket az egzakt tudományokat. Úgyhogy akkor váltottam, közben elkezdtem dolgozni a Malinál, aztán továbbtanultam az egyetemen, ez indított el a pénzügyi pályán. Vállalati pénzügyek szakon végeztem. Jelenleg a Márka Üdítőgyártó Kft. gazdasági vezetőjeként és a Triatlon Szövetség elnökeként kevesebb időm jut a sportra, de most is igyekszem a napi rutinom részévé tenni az edzéseket.

A iam

A táplálkozástan az élettan része, fizikai törvényszerűségekkel. Ezért vagyok különösen hálás a vendéglátóipari főiskolán Kádas tanár úrnak, mert hosszú évek alatt megtanított az alapoktól kezdve a táplálkozástanra. Szerencsére ezt még az 1992. évi Ironman előtt tanultam. Azért tudtam megnyerni azt az erőpróbát a 30 valahány fokos purgatóriumi hőségben, mert – a fizikai és mentális felkészültség mellett – tisztában voltam a folyadékbevitellel, az energia-, és az ásványisó-pótlással,és egyéb élettani törvényszerűségekkel.

Jórészt ennek a tudásnak köszönhetem a már amatőrként elért 2:35:29-es maratoni egyéni csúcsomat, a 2012. évi nagyatádi „extreman” versenyen elért abszolút 7. helyezést, a Hawaii triatlon világbajnokságra való kijutást 2014-ben, illetve azt is, hogy a felkészülés során folyamatosan magas szintű teljesítményt tudok nyújtani, így az edzésekre fordítható rendkívül kis időt a legoptimálisabban és brutális hatékonysággal tudom kihasználni.

A sportbéli sikereim mellett ennek a tudásnak köszönhető az iam márka létrejötte is, amely egy a magyar piacon korábban hiánycikk sótabletta megálmodásával és létrehozásával indult útjára, majd a már-már megdöbbentő sikerek után szép lassan egyre több termékkel tudtunk piacra lépni. A kompromisszumok nélküli alapanyagokból, a legkorszerűbb technikai háttérrel előállított termékek, magyarországi termeléssel magyar sportolóknak készülnek, amelyre rendkívül büszke vagyok és nagyon jó érzéssel tölt el.

Kindl Gábor

KISS MELINDA

1983-ban születtem Sopronban, de a gyerekkoromat Veszprémben töltöttem. Itt kezdtem el atlétizálni a Veszprémi Egyetemi és Diákatlétikai Klub színeiben. Később az USA-ban folytattam a tanulmányaimat sportösztöndíj elnyerésével és Kommunikáció szakon szereztem diplomát. Miután haza költöztem, a Sony elektronikai cikkeket gyártó cégnél helyezkedtem el, ahol kisfiam Kolos születéséig dolgoztam. Az otthon töltött első három évben az Enduraid (frissítéstervező mobilapplikáció) projekt motorjaként tevékenykedtem Kindl Gáborral és Zahorecz Zsolttal karöltve. Időközben Gáborral összefogásban elindítottuk a saját vállalkozásunkat, ami kezdetben iam szeretem az életem név alatt futott és főként általános táplálkozási tanácsokkal igyekeztünk segíteni a sportolókat. 

Aktív és tudatos sportolóként, egy idő után, bizonyos sportolás közbeni frissítőtermékeket elkezdtünk hiányolni a piacról és mivel egy ponton az igény és a tudás mellé az élet a technikai hátteret is biztosította, belevágtunk első termékünk fejlesztésébe, majd gyártásába az iam sótablettába, amely azóta is az brand húzóterméke. A sótablettát követte az iam mineral+energy drink majd az iam Omega-3 és szép lassan összeállt egy termékpaletta. Egy idő után érdemes volt már nem kizárólag viszonteladói partnereinken keresztül forgalmazni a termékeinket, hanem saját webshopot indítani. Így alakult, hogy most már teljes munkaidőben foglalkozom a saját családi projektünkkel az iam fueling Kft.-vel, amely egy igazi szerelemgyerek.

Magyar termék, sportolóktól sportolóknak, saját magunkon tesztelve, minőségi alapanyagokból a legmodernebb technikai háttérrel előállítva.

Eredményeim a következők:

Talán érdekes lehet, hogy az alábbi eredmények már teljes munkaidős állás mellett születtek 2007 óta: