Frissítési alapfogalmak

Az alapozás időszakában próbálunk veletek minél több fogalmat megismertetni, megértetni, hogy mire a versenyfrissítésre kerül a sor már minden érthető és világos legyen.

Túlhidratálás: Túlzott vízbevitel, amely révén a só (Nátriumion) és a víz aránya felborul. Sportolás közben ez leginkább nagy mennyiségű alacsony só-, de magas víztartalmú frissítő használata esetén következik be, amikor az izzadással elveszített nátriumot nem pótoljuk.

Nátrium deficit (hyponatremia): Ha az izzadás általi nátriumveszteséget nem pótoljuk és csak alacsony nátrium (só) tartalmú vizet iszunk, az azzal járhat, hogy a sejten belüli folyadéktér ionkoncentrációja (K+) megnő, az elfogyasztott, – sómentes – víz az ozmózis kiegyenlítés miatt a sejten belülre áramlik, sejtduzzanatot (ödémát) okozva!

Mi az ozmózis és miért fontos?: Az eltérő ionkoncentrációjú folyadékterekben bekövetkező koncentráció-kiegyenlítődési folyamatot nevezzük ozmózisnak. ez leginkább az jelenti, hogy a víz áramlik a sűrűbb folyadéktérbe.  A sejtek jelentős része vizes oldat, amelyet olyan féligáteresztő hártya vesz körül, amely a vizet átengedi, a vízben oldott anyagokat nem. A tápanyagok jelentős részének felszívódását az ozmózis jelensége befolyásolja. Hány százalékos oldatból tudnak felszívódni a tápanyagok ás a víz? Kísérletek bizonyították, hogy mind a víz, mind a szénhidrátok (a frissítők jellemző energiahordozói) az enyhén hipotóniás oldatból tudnak leghatékonyabban és leggyorsabban felszívódni. A szénhidrátok felszívódása a Nátriumion aktív transzportjához kapcsolódó folyamat. A 6%-osnál töményebb oldatok esetén már kifejezetten ajánlatos a frissítő nátriumtartalmát is emelni, mert egyébként igen lassú lenne, mind a víz, mind a szénhidrátok felszívódása. Érdemes ezért törekedni a frissítés során, hogy akár szilárd, akár gél, akár folyékony halmazállapotban is visszük be a frissítőt, az gyomrunkba „mixelt” oldat még emelt nátriumbevitel (800-900mg /l) mellett se lépje túl a 7-8%-os töménységet.